Fényérzékelő
2017. július 26. írta: eNeS

Fényérzékelő

BH1750

Fényérzékelő után kutatva, amit a Raspberry és az ESP is egyaránt jól tudna használni, és támogatja, kettőre szűkítettem a kört. Csak hogy tisztázzuk, fényérzékelő alatt olyan valamire gondoltam, ami Lux-ban vissza is ad egy értéket, nem az egyszerűbb variációját, ami egy világossági küszöbszint felett ad jelet.
Kommunikációs formában az I2C-n keresztüli adatküldés tűnt a legkézenfekvőbbnek. (I2C buszra sorba több eszközt lehet felfűzni, de mindegyiknek különböző címűnek kell lennie, ezt segíti az I2C eszközökön fellelhető ADDR láb, ha nem foglalkozunk vele, az eszköz alapcímén csatlakozik) Ilyen paraméterekkel kettőt találtam, a TSL2561 és a BH1750 típust. A 2561 kicsit drágább, viszont érzékeli a normál tartományon kívül az infravörös tartományt is.. de mivel ez nekem jelenleg nem nagyon kell, nem növeli az értékét a szememben. A 1750-es csak normál tartományban mér, viszont találtam pár oldalt, ahol összehasonlították a mérési eredményekből rajzolt grafikonokat, és ez utóbbinak simább, kevesebb kiugrással tarkított volt a görbéje. Így végül a BH1750-re esett a választásom, ezt tesztelgetem - ez persze nem jelenti azt, hogy a másik ne lenne jó. Használat és bekötés szempontjából egyébként nincs jelentős különség köztük.

A képen látható, hogy két M2.5 csavarral lehet rögzíteni:

light1.jpg

Az öt tűs csatlakozót rá kell forrasztani, mert külön csomagolva érkezik a lappal, nehogy már túl egyszerű legyen. Én mondjuk pont a képen láthatóval ellentétes oldalra tettem a csatlakozósort, mert a doboz belsejébe rögzítettem, és szerettem volna, ha nem befelé, hanem kifelé néz a fényérzékelő a dobozban ugyanis sötét van.. azért sikerült benéznem a "kitekintéshez" szükséges lyuk méretét, a 8 mm átmérő kevés, legalább a duplájával kell számolni, hogy elegendő fény jusson a szenzorig a méréshez.

light2.jpg

A bekötése négy vezetéket igényel:

  • VCC: 2.4-3.6V DC tápellátás
  • GND: Raspberry GND
  • SCL: Raspberry SCL
  • SDA: Raspberry SDA

Mivel I2C eszköz, a Raspberryn engedélyeznünk kell az I2C-t:

sudo nano /boot/config.txt

És a következő sort kell a config.txt-be illeszteni:

dtparam=i2c_arm=on

Újraindítás után parancssorból ezt beírva látnunk kell a 23-as címen az eszközt, ebből láthatjuk, hogy sikeres volt a forrasztás és a bekötés:

i2cdetect -y 1

És íme az adatlapja.

Egyszerűen is használható persze...

RPIEasy mintabeállítás:

Először is belépünk a Hardware/Pinout&Ports menübe, majd engedélyezzük az I2C-t, majd Submit gomb és újraindítás következik. (nem keverendő össze az I2S-el, amire nem sok szükség van, így azt letiltjuk)

rpi_lht0.jpg

Ez után a Devices menüben valamelyik EDIT gombra kattintva felvehetünk egy BH1750 típusú eszközt. (Ha nem sikerül felvennünk, kapunk egy hibaüzenetet, amiben az i2c-re kattintva megpróbálja a szükséges smbus python modult feltelepíteni az RPIEasy, ez egy darabig eltarthat)

rpi_lht1.jpg

A Name-Név beállítás kötelező elem, az Enabled bepipálásával engedélyezzük az eszköz működését, az I2C cím alapból 0x23 az eszközön, kivéve, ha valamit kötöttünk az ADDR lábára, ez esetben az I2C scan segíthet..
Ha felvettük a Controllers menüben már a Domoticz HTTP/MQTT közül valamelyiket, akkor a Send to Controller engedélyezése után, ha Submit-ot nyomunk, beírható a Domoticz-ban szereplő virtuális IDX azonosító szám.

Az Interval-t érdemes 30-240 másodperc közé állítani, de ízlés dolga.

A bejegyzés trackback címe:

https://bitekmindenhol.blog.hu/api/trackback/id/tr3312693125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.