Bitek mindenhol, avagy okos tárgyak

Egy ismerősöm megkeresett azzal, hogy nem tudnék-e egy olyan eszközt készíteni, ami e-mailt küldene, ha elmegy az áram - meglevő UPS, és azon lógó wifis mobilinternet adott a feladathoz. Persze megkíséreltem.
Mivel külső UPS van, ezért akkut nem terveztem az eszközbe, a kondenzátor is csak túlbiztosítás céljára van, max 1-2 másodpercet tud áthidalni egy 1 Farados kondi.
Ugyan felmerült bennem, hogy egy vezetékes WT32-ETH01 modult építenék be, mert a vezetékes kapcsolat általában véve is stabilabb, de némi egyeztetés után végül maradtam az egyszerű mezei wifis modulnál, a célnak megfelel, nincs wifi interferencia a helyszínen és kb 10 cm-re lesz a wifi routertől.

Mivel az e-mail küldés legegyszerűbb módja az SMTP használata, ám a nagyvilágban kevés olyan szerver van, ami SSL szintű biztonság nélkül is menne manapság, így az SSL támogatásra feltétlenül szükség van, és mivel ennek kezelése aránylag sok memóriát igényel, az ESP8266 vonalat elvetettem már az indulásnál, és rögtön ESP32-t terveztem bele. (Nem azért, mintha lehetetlen lenne megoldani, hiszen Fiat 126p-vel is fel lehet menni az autópályára, inkább azt mondanám, nem praktikus)

Íme a kész mű:

A reiser csavarokért elnézést, nem volt momentán süllyesztett fejű M3 csavar és anya kéznél, és ugye akinek csak kalapácsa van, mindent szegnek néz. :) A csúszósaruk eltávolíthatóak, így némi zsugorcsövet a béta teszt után kaphat, hogy biztos ne kerüljön fázis a csavarokra. (Létezik egy Dangerous Prototypes nevű oldal, ilyenkor mindig eszembe jut, hogy milyen jó név egy blognak, kár hogy már használják)
A védelem első vonala persze maga a zárt doboz és a figyelmeztető matrica annak tetején:

Bekötési rajz:

Látható, hogy nem túl bonyolult a kapcsolás, a bal erősáram a tápellátás, a jobb pedig a figyelt ág, ami a dedikált modulra kerül bekötésre. És igen, természetesen akkor is működik, ha fordítva kötjük be az L és N sorkapcsokat, a váltakozó áram természete már csak ilyen.

Felhasznált anyagok:

• Műszerdoboz 140x100x35mm - 1100 HUF
• ESP32 fejlesztői lap - 2999 HUF
• 5V 600mA AC/DC tápegység - 1400 HUF
• 220V AC optoleválasztott figyelő modul, 1 utas - 1500 HUF
• 5,5V 1F kondenzátor - 660 HUF
• Forrasztható próbapanel 7x9cm - 219 HUF
• AC beépíthető dugó C14 - 2 x 324 HUF
• Billenőkapcsoló 250VAC - 152 HUF

Tehát cirka 8600 HUF-ból jön ki a fenti kütyü, beszerzési forrásoktól, szállítási költségektől és persze árfolyamtól függően ez változhat.

Az eszköz lényege a zöld színű optoleválasztott figyelő modul, aminek a gyengeáramú része kiválóan működik 3.3V logikájú rendszerrel, és az OUT lábán 3.3V van, ha az L-N sorkapcsain áramot észlel, egyébként 0V. A működése természetesen egy 230V-os relével is helyettesíthető lenne, de mivel a relében mozgó alkatrész van, nagyobb bizalmam van ebben a modulban hosszútávon. (nem mellesleg kisebb terhelést ró a tápegységre, és nincs hangja) A bal oldali C14 dugóra a szünetmentesített tápforrást kell kötni a jobb oldalira pedig a nem szünetmentest, így az ESP32 folyamatos működése közben tudomást szerez arról, hogy a figyelt oldalon elment az áram, és mivel nyilván a (SIM kártyás) mobilinternetes wifi router is UPS-ről fut, ezért az internetkapcsolat is él közben, tehát az email elmegy, kivéve persze, ha a mobilszolgáltatás nem üzemel. De ez már egy másik történet.

Mivel a microPython-ban egy ideje van egy kis hirtelen memória-elfogyás probléma a WROOM modulokkal, ezért gondoltam, üsse kavics, nézzük mit tud a Tasmota!

Azért a Scripting támogatást és a USE_SENDMAIL, USE_ESP32MAIL opciót be kellett kapcsolni és fordítani egy saját binárist forrásból, így kezdő usereknek aránylag sok időt igénybe vehet a felkészülési fázis, de íme mellékelem a kész firmware-t is, ha valakinek igénye támadná rá, és nem akar fordítani:

tasmota_firmware_custom.zip

A firmware a Tasmotánál szokásos módon több darabban van, amit az esptool parancssori programmal tudunk feltölteni. (lásd az ESP32 és a vezetékes témánál)

A feltöltésre szolgáló, nem rövid parancssor egyébként ilyesmi kinézetű Linux alatt:

Miután az eszköz újraindult, a szokásos módon bekonfiguráltuk WifiConfig módszerrel, és megtudakoltuk az IP címét a routerünktől, ilyesmi menüt kell látnunk:

Mivel a Tasmota eredetileg nem szenzornak készült, hanem Sonoff villanykapcsolók firmware-ének, (bár a fejlesztőknek hála az elmúlt években rengeteg plusz funkcionalitást kapott) a működésének lényege változatlan, ahhoz, hogy egy bemenetet tudjunk figyelni, be kell állítanunk egy kimenetet is, vagyis a GPIO19, amire a figyelőmodul van kötve Kapcsoló típusú lesz, méghozzá a 2-es számú, ami a kettes számú relét fogja vezérelni, ez most a GPIO27 lett, amire egyébként semmi nincs kötve... de így működik. Az 1-es gomb a fejlesztői lapra integrált GPIO0 gomb, tesztelés céljára vettem csak fel, a virtuális GPIO26 kimenetre, amire szintén nincs kötve semmi.

A főmenüben a "Consoles" alatt lesz egy "Scripting" menü, ahol az alábbi kóddal oldottam meg az e-mail küldést:

A sendmail parancs az a bizonyos, ami emailt küld a pwr nevű rendszerváltozóban tárolt aktuális állapot alapján, ha elment az áram, illetve ha visszaállt, arról is.
A Tasmota leírásában kitérnek arra, hogy ne a fő Gmail jelszavunkat használjuk a scriptben, hanem a Google-fiókunkban hozzunk létre alkalmazás-specifikus jelszót hozzá.

Egy apró érdekességre felfigyeltem, amikor nem tud wifihez csatlakozni, akkor ugye nyit egy AP módot a konfigurációhoz a Tasmota, viszont ha ilyen állapotban változás történik a GPIO-kon, olykor megfordul a kapcsoló iránya, mire visszacsatlakozik normál üzemben... szóval utána fordítva küldi a státusz emaileket, amíg az ember nem nyom rá a Fordítás gombra kézzel egyszer. :) Mivel csak mérsékelten tudok a Tasmota fejlesztőinek fejével gondolkozni, még nem jöttem rá, mi lenne ennek az állandó megoldása.

Bár teszi a dolgát, a Tasmotával ennek ellenére nem vagyok maradéktalanul elégedett, sem működésben, sem könnyű konfigurálhatóság tekintetében, a következő ilyen eszközt már saját mPyEasy és ESP32 WROVER segítségével fogom inkább megoldani.