A Vezérlő/feldolgozó hardvereknél emlegetett, Raspberry-hez hasonló eszköz a beépített WiFi-vel rendelkező Orange "Pi" Zero.

Az OPI Zero 1.4-es verzióját sikerült beszereznem 3200Ft-ért, ami akkor alkalmi vételnek tűnt, egyébként durván 3800 Ft, ingyenes szállítással, tehát kicsivel olcsóbb, mit a Raspberry Pi Zero W, szállítási költséggel. A teszt végére ez a véleményem ellenkezőjére változott. No de ne vágjunk a dolgok elébe, nézzük.

Az adatlapot nézegetve az ember nagyon elégedett:
Négymagos 1.2Ghz-es CPU, Mali integrált GPU, 256/512MB DDR3 SDRAM, szinte mint egy okostelefonban.A letölthető OS-ek listája elsőre meggyőző: Android, Lubuntu, Debian és Raspbian. Aztán ha az ember ellátogat a hivatalos oldalra, látja, hogy több mint egy éve nem frissített OS-ek tölthetőek le, innen már általában gyorsan átmegy az Armbian oldalára.
RPI kompatibilis 26 tűs csatlakozósor, 1 USB port, 1 USB OTG/tápellátás, beépített WiFi (erről jó tudni, hogy az XR819 hardver a közösség által leginkább lehúzott eszköz, a drivere pedig közútálat tárgya), 100Mbites LAN csatlakozó. (azért a gigabit korában ez sem annyira nagy szó, de kicsi pénzért...) Mielőtt még félreértés történne, a POE itt nem azt jelenti, hogy a szabványos 802.3af PoE DC48V-al, hanem ugyanúgy 5V-ot kell adni az UTP megfelelő 4-5/7-8 érpárjain, mint amilyen tápellátást az OTG bemenetén kér. (Tehát nem lehet szabányos POE switchel vagy POE injektorral megtáplálni!)

A lent látható 13 tűs csatlakozásra vehetünk egy külön panelt jó pénzért, amivel további USB csatlakozók, fülhallgató, mikrofon, IR és TVOUT kimenet van. Vagy panel nélkül némi barkácsolással össze lehet hozni mindent.

Az alján található a TF kártya foglalat, max 64GB SD kártya támogatással. A WiFi antennán látható zsugorcső házi készítésű, DIY hatást kelt az eszközről.

Készítsük elő a következő tételeket:

• egy doboz nyugtató
• egy min. 4GB-s microSD kártya
• egy 5V2A microUSB csatlakozós tápegység
• wifi router, amire csatlakozhat az OPI
• LAN kábel a router és az OPI Zero összekötéséhez

Miért vészmadárkodok a nyugtatóval?

Az igazság az, hogy már egy kört futottam korábban az Orange Pi-vel, és közel sem volt olyan felhőtlen az egymásra találásunk, mint a Raspberryvel. Első alkalommal a Debian Jessie legújabb 4.11 kernelét töltöttem le, de pont akkor úgy döntöttek az Armbian-osok, hogy megszüntetik az XR819 WiFi támogatását, ami az OPI Zero-ra van integrálva, mert instabil a hardver. Nagyszerű, visszaálltam a régebbi 3.4-es kernelre, és varázslatos módon elkezdett működni. Nem állítom, hogy a pingidők stabilak voltak, de működött. Ezen azért húztam fel kicsit a szemöldökömet, mert egyszercsak azt vették észre az OPI Zero tulajok, hogy frissítés után nem tudtak kapcsolódni az eszközükhöz... ez már-már vindóz feeling. És ahogy olvastam, ilyet nemcsak a wifi, de az ethernet csatlakozóval is csináltak már korábban, egy frissítés után megszűnt működni, ami legalábbis aggasztó, persze attól függően mennyire hozzáférhető helyre szereli fel az ember. (erre az armbian-config "Freeze" parancsa lehet megoldás, ami megakadályozza a kernel frissítését) Mondhatjuk erre, hogy minek akkor frissíteni, de a nemrégen világszerte nagy visszahangot keltett WPA2 KRACK sebezhetőség azért rávilágított arra, hogy frissíteni kell néhanapján.

De hagyjuk a múltat, a Debian Jessiet eltávolították az Armbianos srácok és a legújabb Ubuntu szerver kiadást tették fel, ami állítólag megint támogatja az XR819-et.. amennyire lehet. Töltsük hát le innen:
https://www.armbian.com/orange-pi-zero/

Csomagoljuk ki, majd az Etcher segítségével írjuk ki memóriakártyára az .img kiterjesztésű állományt. (zseniális program, rögtön meglátja a szóba jöhető meghajtót, megformázza szükség szerint, felmásolja és még folyamatjelző is van benne, támogatja a tömörített XZ és BZ2 image-eket is, egy hiányossága, hogy csak írni tudja az image-eket, olvasni/menteni nem)

Ha kész az írás, helyezzük be az SD kártyát az OPI alján levő foglalatba, kössük be a LAN kábelt a router és az OPI közé.
Csatlakoztassuk a 2A-es tápot, ha sikerült, a LAN csatlakozón levő LED-ek villogása után a lapon levő zöld LED fog folyamatosan világítani, ez jelzi, hogy áram alatt van és elindult. Ha a piros LED villog/világít, akkor keressünk másik tápot, vagy SD kártyát, és próbáljuk újra.

A routeren a DHCP bérleteknél megtalálhatjuk az OPI-t (orangepizero néven), ssh-val (vagy putty) csatlakozzunk. (felhasználónév: root, jelszó:1234)
Első bejelentkezésnél máris meg kell változtatnunk a jelszót, majd létrehozat velünk a rendszer egy sudo-képes adminisztrátor felhasználót is. (Ha minden kötél szakad, és nem érhető el a lapka LAN-on, akkor még mindig ott az USB-soros átalakítós megoldás, a soros csatlakozás 3 tűje a LAN csatlakozó mellett található.)

WiFi beállítása
Elméleti szinten ha az /etc/network/interfaces -ben engedélyezve van a wlan0, akkor a Raspberrynél ismert módon beállítható akár előre is a WIFI AP neve és jelszava, amihez csatlakoznia kellene az /etc/wpa_supplicant.conf állományban. A gyakorlatban nekem ez valamiért nem működött, ezért a következőt csináltam.

Parancssorból kiadva:

Majd bekéri a wifi jelszót és már csatlakozik is!

Ha további hálózati beállításokat szeretnénk elvégezni, akkor az alábbival lehet konzolos felületen ezt megtenni:

Tesztjeim során előfordult néha, hogy ugyan bejelentkezett az OPI a routerre és DHCP-n kapott IP címet, ettől függetlenül elérhetetlen volt, egészen a legközelebbi újraindításig, amiről feltehetően a már említett XR819 tehet. Mindennapi használatát vagy vezetékes LAN hálózatra kötve, vagy külső USB-s WiFi stickel javasolják.

Hogy tudjuk megnézni éppen hány fokos és mennyire pörög a CPU?

Ezzel tűnt fel először, hogy először 60, majd 65 fokra mászott fel a belső hőmérséklete, ami az RPI Zero-hoz szokott szememnek (38-40 fokosak) kicsit soknak tűntek. Így egy hűtőbordával felvérteztem hirtelen, amit másnak is melegen ajánlok. Utánaolvasva kiderült, hogy kisebb módosításokat végeztek a lapkán, aminek hatására a 3.3V igazából 3.4V rajta, és ezzel összefüggésben melegszik mint az állat. A közvélekedéssel ellentétben nem hamisan jelzi a magas hőmérsékletet, hanem komolyan süti az ember ujját, ha hozzáér. Leírások szerint gyárilag 85 fokon tesztelik és 100 fok körül jön a thermal shutdown, szóval addig működőképes.
A legújabb apt-get frissítés után az armbianmonitor már nem is írja ki, hogy hány fokos a CPU.. struccpolitika? :) De ez nem lehet akadály, kiadva az alábbi parancsot feltelepül a "patchelt" RPI Monitor:

Ez után az OPI 8888-as portján elérhető böngészőből egy felület, ahol láthatóak a CPU terheltség és hőmérséklet információi. Kicsit meghajtottam sysbench segítségével a CPU-t, mert a fentebb írt hőmérséklet alapjáraton jelentkezett, üzem alatt ez máris 74 fokra kúszott fel:

Tüneti kezelésként a legegyszerűbb megoldás a 4 magból 3 letiltása, valahogy így:

Pár perc után máris 49 fokra "hűlt" a cucc.. tovább olvasva láttam, hogy fáradságos munkával a DRAM órajel lehúzásával és a HDMI/TVOUT letiltásával elérhető további fogyasztás-csökkenés, és egyúttal kisebb hőtermelés. Tehát végső soron az egymagos Raspberry sebességére lassítva az Orange Pi-t, a melegedés kordában tartható. Persze még mindig van némi erőtartalék benne - a processzormagokat futás közben is újra lehet engedélyezni szükség esetén, így feltehetőleg egy médiaboxnak alkalmasabb (aktív hűtéssel persze), mint az egymagos Raspberry, feltéve, hogy a videogyorsítást be tudjuk üzemelni rajta, amire most így hirtelen nem vállalkoznék.

Aki Raspberry klónnak nevezi, távol áll a valóságtól... Attól még, mert hasonló a kinézete, és a csatlakozói, szoftveresen még teljes mértékben eltérőek. Magyarán a Raspberry-re írt programok és könyvtárak nem fognak egy az egyben futni rajta, ilyesmiben ne is reménykedjünk.
Ennek ellenére, ár-érték arányban nem olyan rossz, hozzáértő kézben használható kis minigépnek bizonyulhat, ha ismerjük és elfogadjuk a korlátait.

Végezetül a GPIO tűk kiosztása:

Kapcsolódó cikkek:

• Szoftveres IP rögzítő Orange Pi-n