A blog visszatérő olvasói talán már rájöttek, hogy nem a drágább szegmensből válogatom az eszközöket. Így jutottam újra vissza az "Orange" márkanévvel fémjelzett Pi családhoz. Szeretem a költséghatékony dolgokat, főleg, ha jól működnek.

Korábban teszteltem az Orange Pi Zero-t, a család legolcsóbb és legkisebb tagját, és nem voltak nagy elvárásaim vele szemben, ennek ellenére, ha azóta az OrangePi szóba kerül, mindig egy kicsit összevonom a szemöldököm. Azok kedvéért akik nem olvasták élményeimet vele kapcsolatban: senkinek nem tudom ajánlani az Orange Zerot.
Némi morfondírozás után azért próbára szereztem egy Orange Pi One-t, ami jelenleg 14 dollár körüli áron kapható, alig drágábban, mint egy Zero.

Az Orange One 512MB RAM-al szerelt és integrált 100Mb ethernet mellett normál USB és HDMI csatlakozói is vannak, ezzel szinte kívánva a monitoros projektekbeli felhasználását. (NAS-nak és médialejátszónak azért sovány, nem erre gondolok! Inkább egyszerű megjelenítési feladatokra, amire egy normál PC állandó járatása azért túlzás lenne)
Szenzorként is használhatjuk ugyan, ha nincs kéznél egy jó Raspberry PI Zero W, feltéve hogy nem zavar bennünket az ötszörös fogyasztás és a termelt hő.
Ez a modell leginkább kábeles csatlakozásnál lehet jó megoldás, ha valaki wifis megoldásra vágyik, a hasonló árú és tudású Orange Pi Lite-ot keresi. A Lite-ban már szerencsére egy normális Realtek wifi chip kapott helyet, nem a Zeronál megismert és a közösség által méltán utált instabil XR széria, így a Lite jó választás lehet. A Lite fogyasztása ugyanakkor adatlap szerint több, mint a One-nál tapasztalt.

Meglepett kicsit, hogy kb 5W fogyasztást látok bekapcsolás után az eszközön (azt hittem kicsit több lesz), és legalább 10 fokkal hűvösebben indul, mint a Zero (ez pozitívum). De generációs váltás is történt: a H2+ után az új One már H3 chipsettel szerelt, aminek nem mellesleg jobb az Armbian Linux támogatása is.. említettem már, hogy a gyártó Xunlong által kiadott oprendszerek régiek és a támogatás szót hírből sem ismerik? No akkor említem újra. Az Armbianos srácok azért igyekeznek mindenféle hardverhez megfelelő Armbian kiadást publikálni, amivel be lehet üzemelni a gépecskéket, de nem ők a gyártó, azt tisztázzuk, önszorgalomból fejlesztgetik. Van Debian és Ubuntuból származtatott változat is Armbianból, aki Raspbiant használt előtte, a Debianos változat hasonlít rá jobban. Letöltés után ezt is az Etcher segítségével pörkölhetjük egy megfelelő microSD kártyára. A telepítésről külön nem írnék sokat, a korábban Orange Pi Zero-nál ismertetett módszernél még egyszerűbb a dolog, ugyanis ha LAN-ra dugjuk, nem kell a wifivel beállításával sem vesződni, DHCP-n kér egy IP címet, azt láthatjuk a routerünkben, hogy melyiket, és SSH-val (alapból engedélyezett) máris rámehetünk a root / 1234 kombóval, innentől alap Linux ismeretek kellenek, semmi extra. A processzormagok egyenkénti letiltása már nem működik az új Armbian-ban, viszont cserébe egészen jól végzi a dolgát az automatikus teljesítménybeállítással, 60 fok fölé nemigen ment, még apt-get update közben sem, ami azt mutatja, hogy akár hűtőbordával, ventilátor nélkül is használható, ha nem fullgázon akarjuk terhelni.

Letölthető ugyan a gyártó által összefércelt régi 2015-ös Raspbian is Orange-hoz, amire semmilyen frissítést nem lehet találni, és elég korlátozott a használhatósága, ezért inkább nem is szeretnék beszélni róla. A szintén gyártótól letölthető Android 4 láttán pedig egyenest a sírógörcs kerülget (na jó, láttam egy béta 7-est is feltoltak már), így az Android 10-es kiadás idejében.

Képről ugyan már sejtettem, de amikor megérkezett, láthattam is, hogy a tápellátás céljára szánt csatlakozó elég kicsi, 4x1.7mm. Hát mit ne mondjak nem volt itthon,és a sarki fűszeresnél sem kapható.. szóval nem túl gyakori. De nem estem kétségbe, fogtam egy sima DC-s 5V-os 2A tápot, levágtam a végét, és rányomtam a szokásos jumper kábelek végeit, majd ment is fel a megfelelő GPIO tüskékre (4 és 6), nagyon szépen megy vele. Pont.

Jah, meg mint látható a LAN-os megoldást is könnyű "wifisíteni" egy kb 800Ft-os USB wifi stick-el.

Ha már a GPIO-nál tartunk:

Az OrangePi elvileg RaspberryPi kompatibilis GPIO kiosztású - ami részben igaz is - de egyrészt a lábak számozása azért kicsit más, így szoftveres kompatibilitásról nem igazán beszélhetünk. (legnagyobb poén: kb 10 féle Orange GPIO kiosztás létezik a különböző modellekhez, vessük ezt össze a szumma kétféle Raspberry kiosztással). Hogy halmozzák az élvezeteket 180 fokkal elforgatva van a Raspberry laphoz képest, így ahhoz képest a ráköthető, előre elkészített HAT-ek éppen fordítva vannak. Mondok egy példát: a raspberry hűtőventillátoros HAT, rákötve egy OrangePi-re éppen nem a lap fölé kerül, hanem a semmi fölé, holott a központi vezérlőről kellene lehúznia a meleg levegőt. Szóval nagyon figyeljünk bekötés előtt, hogy melyik az 1-es láb, és ne éljük bele magunkat, hogy rendelünk egy jó Raspberry HAT-et és majd Orange-al használjuk.

Szoftveres kompatibilitásról már csak azért sem beszélhetünk, hiszen az Raspberry-n Broadcom chipek vannak integrálva, és pl az RPi.GPIO program ezekkel működik. És mivel az Orange szoftveres támogatása, ahogy azt már párszor leírtam, elég gyengécske, nem könnyű ezen túllendülni. Az alapfunkciók működnek, ami viszont hiányozni fog Raspberry-n szocializálódott kollégáknak: rendes hardware PWM, integrált pullup és pulldown ellenállások bemeneti lábaknál. Meg egy rakat python könyvtár nem fog működni, amit csak Raspberryn való működésre terveztek...

Azért némi küzdelem után az RPIEasy-be ezeket az alapokat beintegráltam, az OPi.GPIO könyvtár használatával, ami próbálja utánozni az RPi.GPIO funkcióit, több-kevesebb sikerrel. Így aki nem hardcore programozó, pár kattintással így is be tud állítani eszközöket rajta.

Az OPi.GPIO a linux kernelben levő sysfs GPIO támogatását használja, nem állítanám, hogy teljes körű, ezért is hiányoznak pl a le és felhúzóellenállások beállításának lehetőségei. Szóval alapvető hardveres projektekhez is aránylag könnyen használható, relék, nyomógombok illesztése és kezelése megoldható. (hardveres extra ellenállások azért kellhetnek a megfelelő hatás elérése érdekében) Néhány, (de nem minden ismert) I2C szenzor működik Orange alatt is, mint például a: BH1750, SI7021/HTU21D, TSL2561, MLX90614, BM280/BME280,I2C OLED, AM2320, VL53L0X, MCP4725, meg persze az USB és standard linux eszközök. (de például a DHT22 könyvtár nem kompatibilis csak Raspberry architektúrával, és mivel a HPWM se nagyon megy, így a neopixel sem fog menni)

Ajánlanám-e? Hát a ló és szamár esete forog fenn. Ha nincs kéznél Raspberry jó lehet ez az Orange is.. de vegyük figyelembe a hiányosságait, mielőtt nagy elvárásokat támasztanánk vele szemben.