A Raspberry PI (Broadcom) és Orange Pi (Allwinner) után egy újabb architektúrájú mikroszámítógéppel ismerkedtem meg (a változatosság gyönyörködtet), méghozzá a kis méretű Rock Pi S-el, aminek a lelke egy négy magos RK3308. (ARM Cortex-A35)

Hosszas értekezések lelhetőek fel a neten arról hogy az A7 (OrangePiOne) és az új A35 (RockPiS) hogyan viszonyul egymáshoz, de röviden annyi, hogy az új A35 kisebb és kevesebbet fogyaszt, ugyanakkor teljesítményben minden szinten veri a régebbi A7-et. Az RK33xx szériát egyébként előszeretettel használják Androidos médiaboxokban is (méghozzá passzív hűtéssel), így nagy reményekkel vártam az érkezését. Engem mindebből inkább a fogyasztás része érdekel, mivel elsősorban szenzorként számítok rá, az RPI Zerok alternatívájaként. Ugyanakkor a 4 mag miatt gyorsabb, alkalmasabb lokális webszerver, automatizálási központ, médiaközpont céljára, mint az RPI Zero. (persze a szűk keresztmetszet még mindig az SD kártya és az USB)
3.8x3.8cm méretével kissé talán más formájú mint egy RPI Zero, ám alapterülete hasonló.

Árban a 10 dolláros kategóriát célozta meg a gyártó, megrendelni csak pár helyről lehet (Allnet, Seed, Aliexpress), de akárhol is nézzük: 20-23 dollár lesz a szállítással a legkedvezőbb végösszeg is, még az Aliexpress-es 1.74$ szállítással is. Meglepő módon a Conrad-nál is kapható, nem is sokkal drágábban, persze az ÁFA, az árnyalja a végösszeget.
Kapható 256MB/512MB RAM-al, illetve LAN+WiFi-vel vagy csak LAN-al is. Továbbá jó pénzért választható opció még az integrált NAND tároló (max 1GBbyte=8Gbit méretben), amire USB-n keresztül a MaskRom gomb megnyomását követően direktben írhatunk operációs rendszert, ha a microSD helyett ilyenen szeretnénk tárolni és bootolni a rendszerünket.

Tápellátásra az USB-C szabványú csatlakozása szolgál, állítólag ADB-n tudna kommunikálni is ezen keresztül a PC-vel, nekem ezt a képességét nem sikerült felszínre hoznom. Ám mivel van rajta integrált LAN, rákötöttem a helyi hálózatra és SSH-n gond nélkül elértem. (Megjelenítőhöz való kimenete nincsen, így monitort nem nagyon fogunk rákötni) Az integrált LAN-ja egyébként 10/100MBps, a központi vezérlőre integrált RockPi DWMAC szolgálja ki a hálózati forgalmat. Ami olyan szempontból jó hír, hogy nem az USB buszra van ráköltöztetve, mint a régebbi (Pi4 előtti) Raspberryk esetén. ;)
Hasonló módon 5V-os, nem szabványos passzív POE injektorral is működésre lehet bírni (bár a POE szintén opcionális!), amilyet már a Raspberry Pi 4 esetén láttunk.

A WiFi kapcsolódásra egy integrált RTL8723DS szolgál - viszont antenna nélkül szállítják - egy IPEX csatlakozós 2.4Ghz antennát célszerű beszerezni, mielőtt WiFi-re akarnánk kapcsolódni (802.11 b/g/n WiFi 4). Ugyanez a chip biztosítja a Bluetooth (4.2/BLE) kapcsolatot is. Rossz nyelvek szerint az RTL8723 a legolcsóbb kapható wifi chip a piacon jelenleg. :) Mindenesetre a driverét nem dicsérik, nekem a tesztek során nem jött elő probléma, de az egyidejű AP+STA üzemmódot valóban nem támogatja.

Szóra érdemes még az 1 db USB2.0 csatlakozója, mely a LAN mellett található. A 26 tűs elsődleges GPIO sor mellett van egy másodlagos 26 tűs GPIO is, ami audio csatlakozásokra szolgál.

Az elsődleges tüskesor színkódolva van, ami igen praktikusnak bizonyulhat a használat során, különösen ha az ember a 17-es 3v3 lábat, vagy szabad GND-t keres.

Hasonlít a 26 lábas régi Raspberry szabványra, be lehet hasonló célra állítani, az I2C, az UART és az SPI lábak is a helyükön vannak, legalábbis a v1.3 kiadásban.. mert sajnos volt előtte három másik, amelyikben a lábak másképp voltak címezve. Ennyit a kompatibilitásról.

Ami viszont megragadja az ember figyelmét, az a 26-os ADC_IN0 láb, igazából nem nagyon találkoztam eddig olyan mikroszámítógéppel, aminek volt beépített analóg bemenete. No ez viszont pont ilyen! Igaz csak 0-1.8V közti méréshatáron működik, holott minden más lába 3.3V-os. De a szándék a fontos, egy feszültségosztó ellenállás-sorral orvosolható ez a probléma.

Tesztjeim során a vezérlő hőmérséklete 35-40 fok körül mozgott, fogyasztása meglehetősen ingadozó, 5V feszültség mellett induláskor 0.26A-t, nem túl erős használat esetén 0.05-0.07A-t mértem rajta. (5V/1A tápegységet ajánlanak hozzá legalább) Aki használ Raspberry Zerot, tudja, hogy nagyjából hasonló hőmérsékleten szokott mozogni, a RockPI S fogyasztása pedig valamivel talán még alacsonyabb is, mint a Zero-é. A legérdekesebb viszont az, hogy szabályos leállítás után (halt) kikapcsolt állapotban is fogyaszt, méghozzá többet (0.128A), mint bekapcsolt állapotban! Ettől az érdekes malőrtől eltekintve nagyon elégedett vagyok a fogyasztásával és a hőtermelésével.

A használatról:

A letöltési oldalán a gyártó rögtön az Etcher-t javasolja az image írásához - nagyon helyesen. Többféle opció van, az általam megszokott Raspbianhoz a legközelebb a Debian Buster áll, így azt töltöttem le. (az Armbian támogatás work-in-progress és pár driver nem az igazi benne, így azt nem javasolnám ismerkedéshez semmiképp)

https://wiki.radxa.com/RockpiS/downloads

Ezt egy 8-16GB microSD kártyára kiírva, a kártyát behelyezve és LAN-ra kötve, SSH-n be tudunk jelentkezni az IP címén keresztül. A kezdeti felhasználónév rock, jelszava rock. 

Ha véletlenül nincsenek rajta a legfontosabb csomagok, ezt az alábbi parancsok kiadásával pótolhatjuk:

Nekem rögtön volt egy kis félreértésem a lokalizációs beállításokkal, amit az alábbi parancsokkal orvosoltam:

Ha van beépített wifi, azt az nmcli vagy nmtui parancsokkal tudjuk beállítani/csatlakoztatni.

Az I2C/UART/SPI/PWM csatornákat a Raspberry PI-nél már megszokott overlay-ek segítségével tudjuk bekapcsolni, a /boot/uEnv.txt rendszerfájlban.
Az RPIEasy-t módosítottam, hogy RockPI S-el is használható legyen, így ha feltesszük, az alapfunkciókat azon keresztül is be tudjuk állítani a "Hardware" fülön.
A GPIO-kat a libmraa segítségével tudjuk vezérelni, lekérdezni, ennek python könyvtárát integráltam az RPIEasy-be is.

Amiket tapasztaltam használat közben:

• a beépített fel-lehúzó ellenállásokat nem lehet aktiválni az mraa segítségével valamiért
• a hardveres PWM pont fordítva működik, tehát 100%-on nem világít a rá kötött LED, 0%-on viszont teljes fényerővel.. kikapcsolni pedig nem lehet a hardveres PWM-et az adott lábon, ha egyszer engedélyezve lett
• a Dallas DS18b20 kernel driver nem működik RockPIS-en.. fórumbejegyzések szerint a RockPi4-en viszont igen :(
• Az agyonreklámozott VAD (Voice-Activity-Detector) használatáról egyetlen betű leírás sem található, semmilyen példaprogram nincs róla

A fenti kérdésekben írtam e-mailt a gyártónak, valamint írtam a hivatalos Radxa fórumra is, amin egyébként csak mérsékelt forgalom van, de semmilyen formában nem kaptam választ.

Így azt kell mondanom, egyik szemem nevet, a másik sír: megint úgy jártunk, mint az OrangePi-val, kaptunk egy ígéretes hardvert, aminek viszont a szoftveres támogatása, enyhén szólva is csak mérsékelten jó.
Igazából az Orange esetén sem kiemelkedő a gyártói támogatás, az Armbianos Orange fórumok elég aktívak, max azt mondják a fejlesztők, hogy nem érdekli őket a bajod. Ilyen ez a nyílt forrás. :D

És hogy ajánlanám-e? Hát egyszerűbb vezérlési feladatokra jó lehet, ha tisztában vagyunk a korlátaival, ár-érték arányban nem olyan rossz. Egy Domoticz szervert röhögve elvisz, valószínű még egy multiroom audio szervernek is jó lenne.
Ha PWM vagy DS18b20 a cél, akkor kerüljük. Normál I2C-s hőmérők rendben működnek rajta. Ám mivel nem Raspberry, egy csomó library nem kompatibilis vele, ahogy az Orange Pi esetében sem.
Személy szerint még mindig a Raspberry PI Zero W a favoritom - ha lehet kapni. :)