Bitek mindenhol, avagy okos tárgyak

Az SBC vagyis Single Board Computer egy olyan integrált számítógép, ami egy lapon elfér, méghozzá igen kis helyen. Ennek a családnak talán a legismertebb tagja a Raspberry PI, amit aztán sok egyéb hasonló követett: az Orange Pi, Rock Pi, Nano PI, Banana Pi, LattePanda, Cubieboard és még sok egyéb...

Amikor tehát felfigyeltem az extra kis méretű Milk-V Duo lapkára, hát persze, hogy szereznem kellett egyet próbára! Nagyjából 9 dollárért jutottam hozzá, szállítási költséggel együtt.

A paraméterei a következőek:

• CVITEK CV1800B (C906@1Ghz + C906@700MHz) 
• 64MB RAM
• 10/100 Ethernet (PHY, kell hozzá egy kiegészítő)
• microSD foglalat / opcionális NAND tárhely
• USB Type-C adat és tápcsatlakozó egyben
• 26 GPIO csatlakozó 2.54mm kiosztású tüskékkel

És hogy a fogyasztásáról is essen pár szó: úgy hogy rá volt kötve LAN-ra, üresjáratban 5V 0.6A-et, ha pedig apt-vel megdolgoztattam, hogy az SD kártyát és a hálózatot is használja 5V 0.125A-t fogyasztott csúcsjáraton. Ami egészen jó egy Linuxot futtató géphez képest. 

A GPIO csatlakozókiosztása az alábbi:

Videokimenete nincs, így monitort nem fogunk tudni rá kötni. Ellenben UART-USB átalakítóval rá tudunk nézni a konzoljára:

• Pin 16/GP12/UART0 TX ezt kell az UART-USB RX lábára kötni
• Pin 17/GP13/UART0 RX ezt kell az UART-USB TX lábára kötni
• Pin 18/GND: GND ezt kell közösíteni az UART-USB GND-vel
• mindeközben sem a 3V sem az 5V lábat ne kössük össze az UART-USB-vel, hacsak nem szeretnénk szikrákat látni, mert a MilkV az USBC-n keresztül kap tápot

A versenyzők balról jobbra: Raspberry Pi Zero W, Milk-V Duo, Raspberry Pi Pico

Érdekes módon a Milk-V Duo mérete pontosan megegyezik a Raspberry Pi Pico mikrovezérlőével, bár attól eltérően ez már Linux futtatására alkalmas. Csak emlékeztetőként: a Pi Pico 133Mhz-es, 264KB RAM-al és 2MB tárhellyel szerelt, és beágyazott programozásra használható, operációs rendszer nélkül.

A Duo-nak van egy apró tervezési hibája véleményem szerint: ha az ember beforrasztja a LAN csatlakozót, a microSD kártya többé nem igazán vehető ki, hacsak tövig vissza nem csípi az ember csípőfogóval a kiálló részeket.

Többek figyelmét is felkeltette a dolog, egyebek között Ubuntu és Arch Linux lemezkép is fellelhető ehhez a lapkához itt:

https://xyzdims.com/3d-printers/misc-hardware-notes/iot-milk-v-duo-risc-v-esbc-running-linux/ 

A készítő lelkesedésében viszont elhanyagolta az integrált LAN támogatást, ami nem is működik egyik általa készített rendszerben sem sajnos, mivel az USB-s RNDIS nevű megoldásra fókuszált, ami annyit tesz, hogyha valaki ráköti USB-n a Milk-V lapot a számítógépére, akkor egy USB-LAN-ként jelenik meg a 192.168.42.1 címen, ahová SSH-n be lehet lépni. És ha feldriverezzük a gépünket és be is állítjuk, akkor rajtunk keresztül képes lehet kijutni az Internetre is. Akár. Bár bevallom, engem ez a lehetőség a legteljesebb mértékben hidegen hagy.

Ugyanis van rendes LAN csatlakozása, amihez ha vásárolunk egy ilyen kiegészítőt, akkor normál LAN hálózatra köthető:

https://www.aliexpress.com/

Ahogy a fenti képen látható, nem túl bonyolult eszköz, élelmesebbek egy ilyen megoldással is kiválthatják:

Vagyis egyszerűen rákötik a 100 mbites csatlakozáshoz szükséges négy eret az UTP kábelből a Milk-V lapkára. Merész megoldás, de 10cm-nél rövidebb kábellel működik a visszajelzések szerint.

Sajnos a fenti OS image-ekkel ez nem fog menni, ellenben van egy másik Debian Linux image, amivel a LAN tökéletesen működik:

https://community.milkv.io/t/milkv-duo-duo-debian-full-7z-519m-download/862

Letöltése után Balena Etcher vagy USB Imager segítségével tudjuk az .img fájlt egy üres 8GB-s SD kártyára kiírni. Behelyezése után az eszköz működésre kész, a LAN csatlakozóján DHCP-vel IP címet fog kérni.

Az SSH-n történő belépéshez a root felhasználó alap jelszava riscv.
A 64MB mellé egy 256MB méretű swap memóriát is aktivál az SD kártyán, hogy valamennyire azért működőképes maradjon a rendszer akkor is, ha a 64MB betelik. (és hamar betelik!) Ebből pedig az következik, hogy az amúgy sem túl hosszú életű SD kártyát még hamarabb tönkreteszi az állandó swappeléssel.

Maga a készítő is felhívja rá a figyelmet, hogy ez a kiadás nem stabil, csak kísérleti kiadás, és valóban.. az APT sources.list nem létező helyre mutat, szerencsére a Debian már támogatja a RISCV64 platformot, így át tudtam írni azt a hivatalos deb.debian.org -ra, így tudtam apt-vel telepíteni is.. Ellenben a "Building dependency tree" minden telepítés és frissítés előtt nagyjából 5-10 percig tart, ami a kevés memória miatt van, hiába swappelget, mint állat a háttérben, bele nem fagy ugyan, de gyors az nem lesz. Néha dob egy hibát a /run partíció miatt, ami 11MB méretű, de a Debian szerint ennek a legkisebb biztonságos mérete 16MB, ez szintén memóriában van, így ha átállítom az megint csak fogy...
Végül csak ráküldtem egy teljes apt upgrade -et, de annyi függőségi hibával állt le, hogy igazából ezt nem javaslom senkinek. :) Viszont jó hír, hogy nem nyírta ki teljesen a rendszert, mert újraindítás után is működött a fél-frissítés után.
Ellenben a duo-pinmux programot sem sikerült működésre bírnom, ami az egyes GPIO lábak funkcióit állítaná, ami azért jelentős hiányosság. E nélkül csak teljes kernelfordítással lehet változtatni ezeket, így a terveimet, hogy majd RPIEasy-be integrálom ezt a hardvert, fel kellett adnom egyelőre. Ez így nagyon kevés.

Állítólag van olyan, aki tudott már OpenWRT-t fordítani rá, de kész image-et nem láttam még rá, hogy kipróbáljam. Az OpenWRT kisebb memóriaigényű eszközökön is képes működni, így elméletben ez akár még jó is lehet. Egyszer majd.

Ítélet:

Ez a modell még nagyon messze áll attól, hogy általánosan használható Linuxot stabilan tudjon futtatni. A 64MB memória annyira vérszegény, hogy vásárlását nem tudom ajánlani jó szívvel. Ellenben a gyártó bejelentette a 256MB-os variánsa érkezését, amire kíváncsi lennék, mert az már jóval használhatóbbnak tűnik.